Isten Önnel, szép lovagom!
Legyen meg a vigasza.
Nem lesz Önnel több hajnalom,
fülemülék tavasza.
Nem lesz vélünk alkonyodó
vörös égbolt bársonya,
dallamára elringató
meleg szellő mosolya.
Isten Önnel, drága herceg!
Ne féljen, nem haragszom.
Ajándékba kaptam Önt,
hát nincs egy árva panaszszóm.
Isten Véle! Őrizzen meg
jó lelkében engemet.
Ne bánkódjék, nem maradok
Ön nélkül sem elveszett.
Legyen meg a vigasza.
Nem lesz Önnel több hajnalom,
fülemülék tavasza.
Nem lesz vélünk alkonyodó
vörös égbolt bársonya,
dallamára elringató
meleg szellő mosolya.
Isten Önnel, drága herceg!
Ne féljen, nem haragszom.
Ajándékba kaptam Önt,
hát nincs egy árva panaszszóm.
Isten Véle! Őrizzen meg
jó lelkében engemet.
Ne bánkódjék, nem maradok
Ön nélkül sem elveszett.
Ne higgye, hogy így elmehet,
belőlem nem távozik.
Hogy én egykor Öné voltam,
többé meg nem változik.
Isten Önnel! Legyen boldog
mindennap, míg Föld kerek!
Most, még kissé könnyes szemmel,
Hogy én egykor Öné voltam,
többé meg nem változik.
Isten Önnel! Legyen boldog
mindennap, míg Föld kerek!
Most, még kissé könnyes szemmel,
szép, csöndes búcsút veszek.
Szerző: Ernyei Bea
Szerző: Ernyei Bea
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése